Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 5 találat lapozás: 1-5

Névmutató: Sára Ferenc

2001. augusztus 10.

Aug. 5-én ért véget az immár 11. alkalommal megszervezett Nemzetközi Tánctábor Gyimesközéplokon. 250 fizetővendég volt jelen: 80% Magyarországról, 15% Erdély különböző városaiból, de jöttek érdeklődők Ausztráliából, Japánból, Francia- és Németországból. A gálaműsorban fellépett a pusztinai hagyományőrző tánccsoport - bizony hatvan fele járnak a hagyományőrzők -, továbbá a rekecsini gyermekek, nem magyar tanító által betanított csángómagyar énekekkel. Bemutatták többek közöttt furulya-, hegedű- és tánctudásukat a hidegségi, középloki gyerekek, a felsőloki hagyományőrzők. Főszponzorok: Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Nemzeti Kulturális Alapprogram Népművészeti Kollégiuma, Illyés Alapítvány kolozsvári igazgatósága, gyulafehérvári Caritas csíksomlyói kirendeltsége, no meg tehetségéhez mérten a polgármesteri hivatal. Sára Ferenc élettársával, Varga Zsuzsával Magyarországról települtek Gyimesközéplokra már néhány éve azért, hogy e táj népművészeti örökségének istápolói legyenek. No, meg azért vallja be Sára Ferenc, hogy a csángó lakosságtól életfilozófiát és élni tanuljon. - Meglátogatta a tábort dr. Cseh Áron kolozsvári magyar konzul és Veres László, az Illyés Alapítvány igazgatójának társaságában Németh Zsolt államtitkár, aki az egyházi és világi faluvezetéssel együtt elhelyezte a Nemzetközi Csángó Központ alapkövét. A Fidesz-kormány nagyon erős anyagi támogatást nyújt a csángó központ létrehozására; mondhatni, hogy állja költségeinek 99%-át. Így már jövő tavaszra elkészül egy kulturális és szabadidőközpont, amelyben működne egy népművészeti iskola, s amely állandó jelleggel helyet adhatna tanfolyamoknak, konferenciáknak, táboroknak. Egy olyan központja lesz ez a csángóságnak - ahogy Németh Zsolt is fogalmazott -, amelyen keresztül áramlik minden információ a csángóságról és az is, amely a világból őket érdekli. A 2002. évi tábort az államtitkár ebben az új központban nyitná meg. /Inczefi Tibor: Megőrizni a világ számára a Gyimesekben kialakult kultúrkincset. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./

2002. augusztus 1.

Sára Ferenc, az immár nyolcadik éve a Gyimesekben élő magyarországi koreográfus szervezi harmadik éve a hagyományos gyimesi tánctábort. Sára Ferenc szerint ha csak gyimesi zenére folyik a tánc az esti bálban, a tábor résztvevői megtanulnak gyimesiül szórakozni. A tábornak júl. 31-én kétszáznyolcvan lakója volt, de még vártak vendégeket. Az eligazító tábla az egyhetes rendezvénysor műsorfüzeteként is szolgálhat. Ádám Katalin vezetésével a Csíki Gyermekek Egyesület tagjai csatlakoztak a tábor rendezvényeihez. /Sarány István: A gyimesi tánctábor a helyi kultúráé. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 1./

2003. július 28.

Júl. 20-26. között immár negyedik alkalommal került megszervezésre Gyimesközéplokon a Sára Ferenc főszervező által irányított tánctábor. Idén a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által támogatott tánctábor résztvevőinek száma elérte az 500-as főt, szinte dupláját, mint volt eddig. Az erdélyi, magyarországi és nyugat-európai táborozók mellett még Ausztráliából is érkezett vendég! A táborozás programjában helyet kapott a népi mesterségekkel való ismerkedés is; szövés, fonás, hímzés, faragás stb. tanítása is. A táborzárásra az idén hangulatos csángó lakodalommal került sor. /Ferencz Imre: Táborzárás lakodalommal. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 28./

2011. június 13.

Gyimesbükk 2011 - �?nnep az ezeréves határon
Nagy hatalma van az Istennek, hogy megmentette nekünk ezt az õrházat - így fogalmazott egy helybéli idõs férfi három évvel ezelõtt, a gyimesbükki kis bakterház megmentését ünneplõ, csodaként emlegetett esemény után. Június 12-én, Pünkösd vasárnap bebizonyosodott, hogy a csoda azóta is tart, és a jó Isten hatalma minden nap megmutatkozik a gyimesbükkiek tenni akarásában, a terveik, álmaik megvalósítását segítõ határtalan összefogásban. Zarándokhely lett az ezeréves határként emlegetett Gyimesbükk, és különösen Pünkösd idején érkeznek sokan a történelmi Erdély legkeletibb településére. Pünkösd vasárnapján nagy ünnep volt Gyimesbükkön, ezrek zarándokoltak el a hajdani román-magyar határ mellett álló Rákóczy-vár romjaihoz, a kontumáci kápolnához, és az egykori Magyar Királyi Államvasutak nemzeti összefogással felújított õrházához. A Budapestrõl és Sopronból a csíksomlyói búcsúra érkezett különvonatok a déli órákban futottak be a gyimesbükki állomásra, a zarándokokat csángó népviseletbe öltözött helybéliek várták zenével, énekkel, friss pogácsával. Hosszú idõ, egészen pontosan 64 éven át tartó szünet után, három évvel ezelõtt gördült be újra magyar címeres mozdony a gyimesbükki állomásra. Azóta minden Pünkösdkor mozdonykürttõl hangos a Gyimes- völgye, idén a Székely Gyors után egy másik, szintén magyarországi zarándokokat szállító szerelvény, a Csíksomlyó Expressz is befutott az állomásra, a két vonat összesen 1500 zarándokkal érkezett az ezer éves határhoz. A vendégeket Deáky András nyugalmazott iskolaigazgató, vállalkozó és Görbe Vilmos polgármester köszöntötte. A házigazdák arra kérték a zarándokokat, hogy vegyenek részt a település történelmi jelképeinek helyszínein szervezett ünnepi programokon. A kontumáci kápolna mellett felállított színpadon 11 órakor kezdõdött a gyimesfelsõloki Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnázium és a gyimesbükki Dani Gergely Általános Iskola zenés-táncos elõadása Antal Tibor karvezetõ és Sára Ferenc néptánc oktató irányításával. A gyimesbükki iskola igazgatónõje elmondta, hogy jól halad az intézmény tetõszerkezetének felújítása. A tavaly leégett iskolarész újjáépítésében oroszlánrészt vállat a Budakeszi Kultúra Alapítvány is. Korábban az alapítvány kuratórium tagjai és támogatói segítették a kontumáci kápolna és a néhai Magyar Királyi Államvasutak 30-as számú õrházának felújítását, idén pedig a Tatros folyón átívelõ, szegecselt fémszerkezetû híd rendbetételét támogatták.
A déli harangszót követõen szabadtéri szentmise kezdõdött a kontumáci kápolnánál, amelyet Salamon József atya, gyimesbükki plébános celebrált.
A gyimesi szorosra tekintõ kápolna elõtti romok között egy kereszt és több fekete gránittábla õrzi a háborúk és forradalmak gyimesbükki áldozatainak emlékét. Vasárnap itt helyezett el koszorút és mondott beszédet Hende Csaba, Magyarország honvédelmi minisztere. Hende Csaba a közösség erejének fontosságáról beszélve kiemelte: megragadta õt a Böjte atya nevéhez fûzõdõ Szent István-tervben rejlõ lehetõségek, és arra kért mindenkit, hogy támogassák ezt a kezdeményezést, vegyenek részt minden olyan közösségi munkában, amely a környezet, az öreg porták, parkok megõrzésére irányulnak. Kiemelte: a magyarság jövõjét nem a múltjából, hanem a jelenébõl kell építeni.
A katonai emlékhelynél tartott beszédek után felavatták a Tatros folyón átívelõ, a 20. század elején épült, mára gyimesbükki és magyarországi összefogással felújított hidat. A megszépült átkelõt a község elõjárói adták át további szolgálatra. Idõközben vonatkürtök hangja töltötte be a gyimesi-szorost, az õrházhoz befutott mindkét zarándokvonat, a magyar címeres Székely Gyors és a Liszt Ferenc emlékév tiszteletére, a zeneszerzõ portréjával díszített Csíksomlyó Express mozdonya is. A zarándokok a Székely Himnusszal, Antal Tibor zenetanár pedig csángó dalokkal köszöntötte a díszes mozdonyokat. A világ számos pontjáról érkezett zarándokok közül többen is így foglalták össze élményeiket: történelembõl életre szóló leckét, közösségi összefogásból erõt, hitéhez pedig további kitartást kaphat mindenki, aki valaha is Gyimsbükkbe zarándokol.
A gyimesbükki ünnepségrõl két órás összeállítást készített a Duna Tv székelyföldi stúdiója, amely június 18-án, 10 óra 40 perctõl kerül a képernyõre.
Erdély.ma

2014. március 12.

Megismerni a forrást – így érdemes a táncot tanítani
Beszélgetés Sára Ferenc rendező–koreográfussal
Gondolatok a régiekről – Gyimes című produkciójának bemutatójára várja az érdeklődőket a kolozsvári Ördögtérgye Néptáncegyüttes ma, március 12-én, szerdán este 7 órára a Diákművelődési Házba.
A premier apropóján Sára Ferenccel, az előadás rendező-koreográfusával beszélgettünk, aki elárulta: a hangszerek és a tánc iránt már gyermekkorában elkezdett érdeklődni; nagy szerepe volt ebben édesapjának, aki annak idején hagyományőrző csoporttal foglalkozott szülőfalujukban, a Budapesttől 60 km-re fekvő Turán. Sára Ferenc Pesten előbb a Bartók Néptáncegyüttesben, majd a Kodály Kamara Táncegyüttesben tanult, ekkortájt találkozott a gyimesi zenével és tánccal is. Már korábban is szívesen hallgatta az Erdélyben készült felvételeket, s amikor 1979-ben leérettségizett, új Trabantjával jött látogatóba Gyimesbe. Egy időre itt ragadt, majd 1995 februárjában végérvényesen Erdélybe költözött.
STANIK BENCE
Szabadság (Kolozsvár),

lapozás: 1-5